Konjugation des Verbs megy (unregelmäßig):
Infinitiv: menni
| Person | Ind. Präs. | Ind. Perf. | Konditional Präs. | Konditional Perf. | Imperativ | Ind. Präs. | Ind. Perf. | Konditional Präs. | Konditional Perf. | Imperativ |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Subjektive Konjugation | Objektive Konjugation | |||||||||
| 1. Person Sg. | megyek | mentem | mennék | mentem volna | menjek! | – | – | – | – | – |
| 2. Person Sg. | mész/mégy | mentél | mennél | mentél volna | menj!/menjél! | – | – | – | – | – |
| 3. Person Sg. | megy | ment | menne | ment volna | menjen! | – | – | – | – | – |
| 1. Person Pl. | megyünk | mentünk | mennénk | mentünk volna | menjünk! | – | – | – | – | – |
| 2. Person Pl. | mentek | mentetek | mennétek | mentetek volna | menjetek! | – | – | – | – | – |
| 3. Person Pl. | mennek | mentek | mennének | mentek volna | menjenek! | – | – | – | – | – |
Partizipien:
| Partizip Präsens | Partizip Perfekt | Partizip Instant | Adverbialpartizip |
|---|---|---|---|
| menő | ment | menendő | menve |
Implikative Konjugation:
(Bei intransitiven Verben nicht vorhanden)