áll (“to stand”) + -omány (noun-forming suffix), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
állomány (plural állományok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | állomány | állományok |
accusative | állományt | állományokat |
dative | állománynak | állományoknak |
instrumental | állománnyal | állományokkal |
causal-final | állományért | állományokért |
translative | állománnyá | állományokká |
terminative | állományig | állományokig |
essive-formal | állományként | állományokként |
essive-modal | — | — |
inessive | állományban | állományokban |
superessive | állományon | állományokon |
adessive | állománynál | állományoknál |
illative | állományba | állományokba |
sublative | állományra | állományokra |
allative | állományhoz | állományokhoz |
elative | állományból | állományokból |
delative | állományról | állományokról |
ablative | állománytól | állományoktól |
non-attributive possessive - singular |
állományé | állományoké |
non-attributive possessive - plural |
állományéi | állományokéi |
Possessive forms of állomány | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | állományom | állományaim |
2nd person sing. | állományod | állományaid |
3rd person sing. | állománya | állományai |
1st person plural | állományunk | állományaink |
2nd person plural | állományotok | állományaitok |
3rd person plural | állományuk | állományaik |