From ért (“to understand”) + -hető (“-able, -ible”, adjective-forming suffix).
érthető (comparative érthetőbb, superlative legérthetőbb)
| Inflection of érthető | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | érthető | érthetők érthetőek |
| accusative | érthetőt | érthetőket érthetőeket |
| dative | érthetőnek | érthetőknek érthetőeknek |
| instrumental | érthetővel | érthetőkkel érthetőekkel |
| causal-final | érthetőért | érthetőkért érthetőekért |
| translative | érthetővé | érthetőkké érthetőekké |
| terminative | érthetőig | érthetőkig érthetőekig |
| essive-formal | érthetőként | érthetőkként érthetőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | érthetőben | érthetőkben érthetőekben |
| superessive | érthetőn | érthetőkön érthetőeken |
| adessive | érthetőnél | érthetőknél érthetőeknél |
| illative | érthetőbe | érthetőkbe érthetőekbe |
| sublative | érthetőre | érthetőkre érthetőekre |
| allative | érthetőhöz | érthetőkhöz érthetőekhez |
| elative | érthetőből | érthetőkből érthetőekből |
| delative | érthetőről | érthetőkről érthetőekről |
| ablative | érthetőtől | érthetőktől érthetőektől |
| non-attributive possessive - singular |
érthetőé | érthetőké érthetőeké |
| non-attributive possessive - plural |
érthetőéi | érthetőkéi érthetőekéi |