érzéketlen (comparative érzéketlenebb, superlative legérzéketlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | érzéketlen | érzéketlenek |
accusative | érzéketlent | érzéketleneket |
dative | érzéketlennek | érzéketleneknek |
instrumental | érzéketlennel | érzéketlenekkel |
causal-final | érzéketlenért | érzéketlenekért |
translative | érzéketlenné | érzéketlenekké |
terminative | érzéketlenig | érzéketlenekig |
essive-formal | érzéketlenként | érzéketlenekként |
essive-modal | érzéketlenül | — |
inessive | érzéketlenben | érzéketlenekben |
superessive | érzéketlenen | érzéketleneken |
adessive | érzéketlennél | érzéketleneknél |
illative | érzéketlenbe | érzéketlenekbe |
sublative | érzéketlenre | érzéketlenekre |
allative | érzéketlenhez | érzéketlenekhez |
elative | érzéketlenből | érzéketlenekből |
delative | érzéketlenről | érzéketlenekről |
ablative | érzéketlentől | érzéketlenektől |
non-attributive possessive - singular |
érzéketlené | érzéketleneké |
non-attributive possessive - plural |
érzéketlenéi | érzéketlenekéi |