From the érz- stem of érez (“to feel”) + -elem (noun-forming suffix).[1]
érzelem (plural érzelmek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | érzelem | érzelmek |
accusative | érzelmet | érzelmeket |
dative | érzelemnek | érzelmeknek |
instrumental | érzelemmel | érzelmekkel |
causal-final | érzelemért | érzelmekért |
translative | érzelemmé | érzelmekké |
terminative | érzelemig | érzelmekig |
essive-formal | érzelemként | érzelmekként |
essive-modal | — | — |
inessive | érzelemben | érzelmekben |
superessive | érzelmen | érzelmeken |
adessive | érzelemnél | érzelmeknél |
illative | érzelembe | érzelmekbe |
sublative | érzelemre | érzelmekre |
allative | érzelemhez | érzelmekhez |
elative | érzelemből | érzelmekből |
delative | érzelemről | érzelmekről |
ablative | érzelemtől | érzelmektől |
non-attributive possessive - singular |
érzelemé | érzelmeké |
non-attributive possessive - plural |
érzeleméi | érzelmekéi |
Possessive forms of érzelem | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | érzelmem | érzelmeim |
2nd person sing. | érzelmed | érzelmeid |
3rd person sing. | érzelme | érzelmei |
1st person plural | érzelmünk | érzelmeink |
2nd person plural | érzelmetek | érzelmeitek |
3rd person plural | érzelmük | érzelmeik |