étel

Hello, you have come here looking for the meaning of the word étel. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word étel, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say étel in singular and plural. Everything you need to know about the word étel you have here. The definition of the word étel will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofétel, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: etel and -etel

Hungarian

Etymology

First attested in 1372. From the lengthened variant of the original e- stem of eszik (to eat) +‎ -tel (noun-forming suffix), compare ét, étek, étkezik, and étlen.[1]

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: étel
  • Rhymes: -ɛl

Noun

étel (plural ételek)

  1. food, dish
    See synonyms at Thesaurus:étel.
    Coordinate term: ital

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative étel ételek
accusative ételt ételeket
dative ételnek ételeknek
instrumental étellel ételekkel
causal-final ételért ételekért
translative étellé ételekké
terminative ételig ételekig
essive-formal ételként ételekként
essive-modal ételül
inessive ételben ételekben
superessive ételen ételeken
adessive ételnél ételeknél
illative ételbe ételekbe
sublative ételre ételekre
allative ételhez ételekhez
elative ételből ételekből
delative ételről ételekről
ablative ételtől ételektől
non-attributive
possessive - singular
ételé ételeké
non-attributive
possessive - plural
ételéi ételekéi
Possessive forms of étel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ételem ételeim
2nd person sing. ételed ételeid
3rd person sing. étele ételei
1st person plural ételünk ételeink
2nd person plural ételetek ételeitek
3rd person plural ételük ételeik

Derived terms

Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end

See also

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.
eszemiszom,
hiszekviszek, leszekteszekveszek
Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hí, vivő, lé/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.
ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem
Verbal
nouns
evésivás(hivés,) vivés,
levéstevésvevés
Imperative
1st-p. sg.
egyekigyakhiggyekvigyek, legyektegyekvegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns
ételitalhitelvitel (lét,) tételvétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) lénytényvény

References

  1. ^ étel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • étel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • étel in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Anagrams