összeg (“sum”) + -ű (adjective-forming suffix)
összegű (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | összegű | összegűek |
accusative | összegűt | összegűeket |
dative | összegűnek | összegűeknek |
instrumental | összegűvel | összegűekkel |
causal-final | összegűért | összegűekért |
translative | összegűvé | összegűekké |
terminative | összegűig | összegűekig |
essive-formal | összegűként | összegűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | összegűben | összegűekben |
superessive | összegűn | összegűeken |
adessive | összegűnél | összegűeknél |
illative | összegűbe | összegűekbe |
sublative | összegűre | összegűekre |
allative | összegűhöz | összegűekhez |
elative | összegűből | összegűekből |
delative | összegűről | összegűekről |
ablative | összegűtől | összegűektől |
non-attributive possessive - singular |
összegűé | összegűeké |
non-attributive possessive - plural |
összegűéi | összegűekéi |