ő

Hello, you have come here looking for the meaning of the word ő. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word ő, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say ő in singular and plural. Everything you need to know about the word ő you have here. The definition of the word ő will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofő, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
ő U+0151, ő
LATIN SMALL LETTER O WITH DOUBLE ACUTE
Composition:o [U+006F] + ◌̋ [U+030B]
Ő
Latin Extended-A Œ

Hungarian

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár
más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely
v a b m
which melyik mindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyik v a b m
how hogy(an)
miként
így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u u mindenféle semmilyen
semmiféle
amilyen v
v
a b
a b
m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt
sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová
ide oda u u mindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes
sehány ahány v a b
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)
amikor v a b m
how long
how far
meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Alternative forms

  • (early obsolete) , (mid-obsolete, between the 16th–18th centuries) , (late obsolete, till the early 19th century) ö́ [1]

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -øː

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *sᴕ̈ (he, she, it). Cognates include Southern Mansi tü, tüw-, Northern Mansi тав (tav, he, she), Finnish hän.[2]

Pronoun

ő

  1. (personal) he, she (third-person singular, nominative form; usually omitted as redundant due to the verb suffix, except for emphasis or contrast)
    Ő hagyta itt.S/he left it here .
  2. Optional (redundant) element used for emphasis in third-person possessive constructions, whether singular or plural, if the possessor is otherwise not explicit; normally preceded by the article az (the):
    1. construed with -a/-e/-ja/-je/-i/-ai/-ei/-jai/-jei (his/her): his or her
      az ő asztala (usually az asztala, rarely asztala)his/her table/desk
      az ő széke (usually a széke, rarely széke)his/her chair
    2. construed with -uk/-ük/-juk/-jük/-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik (their): their
      az ő asztaluk (usually az asztaluk, rarely asztaluk)their table/desk
      az ő székük (usually a székük, rarely székük)his/her chair

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »
Declension
Derived terms

In all these forms, ő is optional and only serves for emphasis.

Etymology 2

Letter

ő (lower case, upper case Ő)

  1. The twenty-seventh letter of the Hungarian alphabet, called ő and written in the Latin script.
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative ő ő-k
accusative ő-t ő-ket
dative ő-nek ő-knek
instrumental ő-vel ő-kkel
causal-final ő-ért ő-kért
translative ő-vé ő-kké
terminative ő-ig ő-kig
essive-formal ő-ként ő-kként
essive-modal
inessive ő-ben ő-kben
superessive ő-n ő-kön
adessive ő-nél ő-knél
illative ő-be ő-kbe
sublative ő-re ő-kre
allative ő-höz ő-khöz
elative ő-ből ő-kből
delative ő-ről ő-kről
ablative ő-től ő-ktől
non-attributive
possessive - singular
ő-é ő-ké
non-attributive
possessive - plural
ő-éi ő-kéi
Possessive forms of ő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ő-m ő-im
2nd person sing. ő-d ő-id
3rd person sing. ő-je ő-i
1st person plural ő-nk ő-ink
2nd person plural ő-tök ő-itek
3rd person plural ő-jük ő-ik

See also

References

  1. ^ Kniezsa, István. A magyar helyesírás története (‘The History of Hungarian Orthography’). 2nd, revised edition. Budapest: Tankönyvkiadó, 1959.
  2. ^ Entry #919 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

  • (he/she): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (the sound and letter): ő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN