ősz (“autumn”) + -i (adjective-forming suffix)
őszi (comparative őszibb, superlative legőszibb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | őszi | ősziek |
accusative | őszit | őszieket |
dative | őszinek | őszieknek |
instrumental | őszivel | ősziekkel |
causal-final | ősziért | ősziekért |
translative | őszivé | ősziekké |
terminative | ősziig | ősziekig |
essive-formal | ősziként | ősziekként |
essive-modal | — | — |
inessive | ősziben | ősziekben |
superessive | őszin | őszieken |
adessive | őszinél | őszieknél |
illative | őszibe | ősziekbe |
sublative | őszire | ősziekre |
allative | őszihez | ősziekhez |
elative | ősziből | ősziekből |
delative | ősziről | ősziekről |
ablative | őszitől | ősziektől |
non-attributive possessive - singular |
őszié | őszieké |
non-attributive possessive - plural |
ősziéi | ősziekéi |
(Compound words):