абдукта́нт • (abduktánt) m anim (genitive абдукта́нта, nominative plural абдукта́нты, genitive plural абдукта́нтов)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | абдукта́нт abduktánt |
абдукта́нты abduktánty |
genitive | абдукта́нта abduktánta |
абдукта́нтов abduktántov |
dative | абдукта́нту abduktántu |
абдукта́нтам abduktántam |
accusative | абдукта́нта abduktánta |
абдукта́нтов abduktántov |
instrumental | абдукта́нтом abduktántom |
абдукта́нтами abduktántami |
prepositional | абдукта́нте abduktánte |
абдукта́нтах abduktántax |