From без- (bez-, “without”) + прецеде́нт (precedént, “precedent”) + -ен (-en, adjectival suffix).
безпрецеде́нтен • (bezprecedénten)
singular | plural | |||
---|---|---|---|---|
masculine | feminine | neuter | ||
indefinite | безпрецеде́нтен bezprecedénten |
безпрецеде́нтна bezprecedéntna |
безпрецеде́нтно bezprecedéntno |
безпрецеде́нтни bezprecedéntni |
definite (subject form) |
безпрецеде́нтният bezprecedéntnijat |
безпрецеде́нтната bezprecedéntnata |
безпрецеде́нтното bezprecedéntnoto |
безпрецеде́нтните bezprecedéntnite |
definite (object form) |
безпрецеде́нтния bezprecedéntnija |