From выль (vyľ, “new”) + кыл (kyl, “language”).
вылькыл • (vyľkyl)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | вылькыл vyľkyl |
вылькылъёс vyľkyljos |
accusative | вылькылэз vyľkylez |
вылькылъёсыз vyľkyljosyz |
genitive | вылькыллэн vyľkyllen |
вылькылъёслэн vyľkyljoslen |
dative | вылькыллы vyľkylly |
вылькылъёслы vyľkyljosly |
ablative | вылькыллэсь vyľkylleś |
вылькылъёслэсь vyľkyljosleś |
instrumental | вылькылэн vyľkylen |
вылькылъёсын vyľkyljosyn |
abessive | вылькылтэк vyľkyltek |
вылькылъёстэк vyľkyljostek |
adverbial | вылькылъя vyľkylja |
вылькылъёсъя vyľkyljosja |
inessive | вылькылын vyľkylyn |
вылькылъёсын vyľkyljosyn |
illative | вылькылэ vyľkyle |
вылькылъёсы vyľkyljosy |
elative | вылькылысь vyľkylyś |
вылькылъёсысь vyľkyljosyś |
egressive | вылькылысьен vyľkylyśjen |
вылькылъёсысьен vyľkyljosyśjen |
terminative | вылькылозь vyľkyloź |
вылькылъёсозь vyľkyljosoź |
prolative | вылькылэтӥ vyľkyleti |
вылькылъёсытӥ vyľkyljosyti |
allative | вылькыллань vyľkyllań |
вылькылъёслань vyľkyljoslań |
|