Of uncertain origin. Possibly related to Hungarian kenyér (“bread”).
кеньыр • (keńyr)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | кеньыр keńyr |
кеньыръёс keńyrjos |
accusative | кеньырез keńyrez |
кеньыръёсыз keńyrjosyz |
genitive | кеньырлэн keńyrlen |
кеньыръёслэн keńyrjoslen |
dative | кеньырлы keńyrly |
кеньыръёслы keńyrjosly |
ablative | кеньырлэсь keńyrleś |
кеньыръёслэсь keńyrjosleś |
instrumental | кеньырен keńyren |
кеньыръёсын keńyrjosyn |
abessive | кеньыртэк keńyrtek |
кеньыръёстэк keńyrjostek |
adverbial | кеньыръя keńyrja |
кеньыръёсъя keńyrjosja |
inessive | кеньырын keńyryn |
кеньыръёсын keńyrjosyn |
illative | кеньыре keńyre |
кеньыръёсы keńyrjosy |
elative | кеньырысь keńyryś |
кеньыръёсысь keńyrjosyś |
egressive | кеньырысьен keńyryśjen |
кеньыръёсысьен keńyrjosyśjen |
terminative | кеньырозь keńyroź |
кеньыръёсозь keńyrjosoź |
prolative | кеньыретӥ keńyreti |
кеньыръёсытӥ keńyrjosyti |
allative | кеньырлань keńyrlań |
кеньыръёслань keńyrjoslań |
|