шевельну́ть (ševelʹnútʹ) + -ся (-sja)
шевельну́ться • (ševelʹnútʹsja) pf (imperfective шевели́ться)
perfective aspect | ||
---|---|---|
infinitive | шевельну́ться ševelʹnútʹsja | |
participles | present tense | past tense |
active | — | шевельну́вшийся ševelʹnúvšijsja |
passive | — | — |
adverbial | — | шевельну́вшись ševelʹnúvšisʹ |
present tense | future tense | |
1st singular (я) | — | шевельну́сь ševelʹnúsʹ |
2nd singular (ты) | — | шевельнёшься ševelʹnjóšʹsja |
3rd singular (он/она́/оно́) | — | шевельнётся ševelʹnjótsja |
1st plural (мы) | — | шевельнёмся ševelʹnjómsja |
2nd plural (вы) | — | шевельнётесь ševelʹnjótesʹ |
3rd plural (они́) | — | шевельну́тся ševelʹnútsja |
imperative | singular | plural |
шевельни́сь ševelʹnísʹ |
шевельни́тесь ševelʹnítesʹ | |
past tense | singular | plural (мы/вы/они́) |
masculine (я/ты/он) | шевельну́лся ševelʹnúlsja |
шевельну́лись ševelʹnúlisʹ |
feminine (я/ты/она́) | шевельну́лась ševelʹnúlasʹ | |
neuter (оно́) | шевельну́лось ševelʹnúlosʹ |