Compound of கத்திரி (kattiri) + காய் (kāy).
கத்திரிக்காய் • (kattirikkāy)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | கத்திரிக்காய் kattirikkāy |
கத்திரிக்காய்கள் kattirikkāykaḷ |
vocative | கத்திரிக்காயே kattirikkāyē |
கத்திரிக்காய்களே kattirikkāykaḷē |
accusative | கத்திரிக்காயை kattirikkāyai |
கத்திரிக்காய்களை kattirikkāykaḷai |
dative | கத்திரிக்காய்க்கு kattirikkāykku |
கத்திரிக்காய்களுக்கு kattirikkāykaḷukku |
benefactive | கத்திரிக்காய்க்காக kattirikkāykkāka |
கத்திரிக்காய்களுக்காக kattirikkāykaḷukkāka |
genitive 1 | கத்திரிக்காயுடைய kattirikkāyuṭaiya |
கத்திரிக்காய்களுடைய kattirikkāykaḷuṭaiya |
genitive 2 | கத்திரிக்காயின் kattirikkāyiṉ |
கத்திரிக்காய்களின் kattirikkāykaḷiṉ |
locative 1 | கத்திரிக்காயில் kattirikkāyil |
கத்திரிக்காய்களில் kattirikkāykaḷil |
locative 2 | கத்திரிக்காயிடம் kattirikkāyiṭam |
கத்திரிக்காய்களிடம் kattirikkāykaḷiṭam |
sociative 1 | கத்திரிக்காயோடு kattirikkāyōṭu |
கத்திரிக்காய்களோடு kattirikkāykaḷōṭu |
sociative 2 | கத்திரிக்காயுடன் kattirikkāyuṭaṉ |
கத்திரிக்காய்களுடன் kattirikkāykaḷuṭaṉ |
instrumental | கத்திரிக்காயால் kattirikkāyāl |
கத்திரிக்காய்களால் kattirikkāykaḷāl |
ablative | கத்திரிக்காயிலிருந்து kattirikkāyiliruntu |
கத்திரிக்காய்களிலிருந்து kattirikkāykaḷiliruntu |