Reconstruction:Proto-Samoyedic/säc-

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

(Older reconstruction) *sec-
(Selkup, possibly Kamassian-Koibal) *sëc-

Etymology

Unknown.

Adjective

*säc-^[1]

Descendants

From *säc/sëc-:

>? Nganasan: сетәди (sjetədji, “to load”)^[2]
Proto-Selkup: *se̮čəm^[3]
- Northern Selkup: сәттып (səttyp), сәттым (səttym)^[4]
- Southern Selkup:
  - Narym: хаҷме́л^[5]
Kamassian: седем (sedem)^[6]
- Koibal: седе (sede)^[7]

From *säcmɜ-:

Enets:
- Forest Enets: сэʼиҫь (seʔiš', “to be heavy, difficult”)^[8]
Nenets:
- Forest Nenets: шеˮмна (šyeqmna)^[9]
Mator: *кеʼмә- (*keʔmə-)^[10] (in the present participle кемәндӓ (keməndä))

References

^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 150
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎ (in Hungarian), page 32
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 119 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 117 of 240
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎, Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 58
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎ (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 19, 101
^ Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets‎, →DOI, →ISBN, page 828
^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 154
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎ (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 274

[1] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[2] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 150

[3] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎ (in Hungarian), page 32

[4] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 119 of 368

[5] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 117 of 240

[6] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎, Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 58

[7] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎ (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 19, 101

[8] Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets‎, →DOI, →ISBN, page 828

[9] M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 154

[10] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎ (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 274

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]