akadály (“obstacle, barrier”) + mentes (“free”)
akadálymentes (comparative akadálymentesebb, superlative legakadálymentesebb)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | akadálymentes | akadálymentesek |
| accusative | akadálymenteset | akadálymenteseket |
| dative | akadálymentesnek | akadálymenteseknek |
| instrumental | akadálymentessel | akadálymentesekkel |
| causal-final | akadálymentesért | akadálymentesekért |
| translative | akadálymentessé | akadálymentesekké |
| terminative | akadálymentesig | akadálymentesekig |
| essive-formal | akadálymentesként | akadálymentesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | akadálymentesben | akadálymentesekben |
| superessive | akadálymentesen | akadálymenteseken |
| adessive | akadálymentesnél | akadálymenteseknél |
| illative | akadálymentesbe | akadálymentesekbe |
| sublative | akadálymentesre | akadálymentesekre |
| allative | akadálymenteshez | akadálymentesekhez |
| elative | akadálymentesből | akadálymentesekből |
| delative | akadálymentesről | akadálymentesekről |
| ablative | akadálymentestől | akadálymentesektől |
| non-attributive possessive - singular |
akadálymentesé | akadálymenteseké |
| non-attributive possessive - plural |
akadálymenteséi | akadálymentesekéi |