Borrowed from German Amateur, from French amateur, from Latin amator.[1] With -őr ending.
amatőr (plural amatőrök)
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | amatőr | amatőrök |
accusative | amatőrt | amatőröket |
dative | amatőrnek | amatőröknek |
instrumental | amatőrrel | amatőrökkel |
causal-final | amatőrért | amatőrökért |
translative | amatőrré | amatőrökké |
terminative | amatőrig | amatőrökig |
essive-formal | amatőrként | amatőrökként |
essive-modal | — | — |
inessive | amatőrben | amatőrökben |
superessive | amatőrön | amatőrökön |
adessive | amatőrnél | amatőröknél |
illative | amatőrbe | amatőrökbe |
sublative | amatőrre | amatőrökre |
allative | amatőrhöz | amatőrökhöz |
elative | amatőrből | amatőrökből |
delative | amatőrről | amatőrökről |
ablative | amatőrtől | amatőröktől |
non-attributive possessive - singular |
amatőré | amatőröké |
non-attributive possessive - plural |
amatőréi | amatőrökéi |
Possessive forms of amatőr | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | amatőröm | amatőreim |
2nd person sing. | amatőröd | amatőreid |
3rd person sing. | amatőrje | amatőrei |
1st person plural | amatőrünk | amatőreink |
2nd person plural | amatőrötök | amatőreitek |
3rd person plural | amatőrjük | amatőreik |