azúr

Hello, you have come here looking for the meaning of the word azúr. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word azúr, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say azúr in singular and plural. Everything you need to know about the word azúr you have here. The definition of the word azúr will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofazúr, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: azur, ažur, and ażur

Hungarian

Etymology

Internationalism chiefly via German Azur (azure) (see also English azure, French azur (azure), Italian azzurro (azure)), from Arabic لَازُوَرْد (lāzuward, lapis lazuli; azure), from Persian لاجورد (lâjvard, lapis lazuli; azure).[1]

Pronunciation

Adjective

azúr (comparative azúrabb, superlative legazúrabb)

  1. (literary) azure (resembling the clear blue colour of the unclouded sky)
    Synonyms: azúrkék, égszínkék

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative azúr azúrok
accusative azúrt azúrokat
dative azúrnak azúroknak
instrumental azúrral azúrokkal
causal-final azúrért azúrokért
translative azúrrá azúrokká
terminative azúrig azúrokig
essive-formal azúrként azúrokként
essive-modal
inessive azúrban azúrokban
superessive azúron azúrokon
adessive azúrnál azúroknál
illative azúrba azúrokba
sublative azúrra azúrokra
allative azúrhoz azúrokhoz
elative azúrból azúrokból
delative azúrról azúrokról
ablative azúrtól azúroktól
non-attributive
possessive - singular
azúré azúroké
non-attributive
possessive - plural
azúréi azúrokéi

Derived terms

Compound words

Noun

azúr (countable and uncountable, plural azúrok)

  1. (literary) azure (clear blue colour of the sky)
    Synonyms: azúrkék, égszínkék

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative azúr azúrok
accusative azúrt azúrokat
dative azúrnak azúroknak
instrumental azúrral azúrokkal
causal-final azúrért azúrokért
translative azúrrá azúrokká
terminative azúrig azúrokig
essive-formal azúrként azúrokként
essive-modal
inessive azúrban azúrokban
superessive azúron azúrokon
adessive azúrnál azúroknál
illative azúrba azúrokba
sublative azúrra azúrokra
allative azúrhoz azúrokhoz
elative azúrból azúrokból
delative azúrról azúrokról
ablative azúrtól azúroktól
non-attributive
possessive - singular
azúré azúroké
non-attributive
possessive - plural
azúréi azúrokéi
Possessive forms of azúr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. azúrom azúrjaim
2nd person sing. azúrod azúrjaid
3rd person sing. azúrja azúrjai
1st person plural azúrunk azúrjaink
2nd person plural azúrotok azúrjaitok
3rd person plural azúrjuk azúrjaik

See also

Colors in Hungarian · színek (terms that are not originally color names are usually supplemented with színű (-colored) or the nearest color name; less common names are marked in small) (layout · text)
     fehér      szürke      fekete
             piros​/​vörös; karmazsin​/​bíborvörös              narancssárga; barna              (citrom)sárga; krém-/vajszínű
             citromzöld              zöld              mentazöld
             cián​/​kékeszöld; zöldeskék              azúr(kék)​/​égszínkék              kék
             ibolya(sz.); indigó(sz.)​/​kékeslila              bíbor(sz.)​/​bordó; lila              rózsaszín

References

  1. ^ azúr in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

  • azúr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • azúr in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).