burkoltabb
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | burkoltabb | burkoltabbak |
accusative | burkoltabbat | burkoltabbakat |
dative | burkoltabbnak | burkoltabbaknak |
instrumental | burkoltabbal | burkoltabbakkal |
causal-final | burkoltabbért | burkoltabbakért |
translative | burkoltabbá | burkoltabbakká |
terminative | burkoltabbig | burkoltabbakig |
essive-formal | burkoltabbként | burkoltabbakként |
essive-modal | — | — |
inessive | burkoltabban | burkoltabbakban |
superessive | burkoltabbon | burkoltabbakon |
adessive | burkoltabbnál | burkoltabbaknál |
illative | burkoltabba | burkoltabbakba |
sublative | burkoltabbra | burkoltabbakra |
allative | burkoltabbhoz | burkoltabbakhoz |
elative | burkoltabból | burkoltabbakból |
delative | burkoltabbról | burkoltabbakról |
ablative | burkoltabbtól | burkoltabbaktól |
non-attributive possessive - singular |
burkoltabbé | burkoltabbaké |
non-attributive possessive - plural |
burkoltabbéi | burkoltabbakéi |