csend (“silence, stillness”) + élet (“life”)
csendélet (plural csendéletek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csendélet | csendéletek |
accusative | csendéletet | csendéleteket |
dative | csendéletnek | csendéleteknek |
instrumental | csendélettel | csendéletekkel |
causal-final | csendéletért | csendéletekért |
translative | csendéletté | csendéletekké |
terminative | csendéletig | csendéletekig |
essive-formal | csendéletként | csendéletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | csendéletben | csendéletekben |
superessive | csendéleten | csendéleteken |
adessive | csendéletnél | csendéleteknél |
illative | csendéletbe | csendéletekbe |
sublative | csendéletre | csendéletekre |
allative | csendélethez | csendéletekhez |
elative | csendéletből | csendéletekből |
delative | csendéletről | csendéletekről |
ablative | csendélettől | csendéletektől |
non-attributive possessive - singular |
csendéleté | csendéleteké |
non-attributive possessive - plural |
csendéletéi | csendéletekéi |
Possessive forms of csendélet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csendéletem | csendéleteim |
2nd person sing. | csendéleted | csendéleteid |
3rd person sing. | csendélete | csendéletei |
1st person plural | csendéletünk | csendéleteink |
2nd person plural | csendéletetek | csendéleteitek |
3rd person plural | csendéletük | csendéleteik |