csillag (“star”) + jegy (“sign, mark”)
csillagjegy (plural csillagjegyek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csillagjegy | csillagjegyek |
accusative | csillagjegyet | csillagjegyeket |
dative | csillagjegynek | csillagjegyeknek |
instrumental | csillagjeggyel | csillagjegyekkel |
causal-final | csillagjegyért | csillagjegyekért |
translative | csillagjeggyé | csillagjegyekké |
terminative | csillagjegyig | csillagjegyekig |
essive-formal | csillagjegyként | csillagjegyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | csillagjegyben | csillagjegyekben |
superessive | csillagjegyen | csillagjegyeken |
adessive | csillagjegynél | csillagjegyeknél |
illative | csillagjegybe | csillagjegyekbe |
sublative | csillagjegyre | csillagjegyekre |
allative | csillagjegyhez | csillagjegyekhez |
elative | csillagjegyből | csillagjegyekből |
delative | csillagjegyről | csillagjegyekről |
ablative | csillagjegytől | csillagjegyektől |
non-attributive possessive - singular |
csillagjegyé | csillagjegyeké |
non-attributive possessive - plural |
csillagjegyéi | csillagjegyekéi |
Possessive forms of csillagjegy | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csillagjegyem | csillagjegyeim |
2nd person sing. | csillagjegyed | csillagjegyeid |
3rd person sing. | csillagjegye | csillagjegyei |
1st person plural | csillagjegyünk | csillagjegyeink |
2nd person plural | csillagjegyetek | csillagjegyeitek |
3rd person plural | csillagjegyük | csillagjegyeik |