derült
derült
derült (comparative derültebb, superlative legderültebb)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | derült | derültek |
accusative | derültet | derülteket |
dative | derültnek | derülteknek |
instrumental | derülttel | derültekkel |
causal-final | derültért | derültekért |
translative | derültté | derültekké |
terminative | derültig | derültekig |
essive-formal | derültként | derültekként |
essive-modal | — | — |
inessive | derültben | derültekben |
superessive | derültön | derülteken |
adessive | derültnél | derülteknél |
illative | derültbe | derültekbe |
sublative | derültre | derültekre |
allative | derülthöz | derültekhez |
elative | derültből | derültekből |
delative | derültről | derültekről |
ablative | derülttől | derültektől |
non-attributive possessive - singular |
derülté | derülteké |
non-attributive possessive - plural |
derültéi | derültekéi |