elégséges

Hello, you have come here looking for the meaning of the word elégséges. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word elégséges, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say elégséges in singular and plural. Everything you need to know about the word elégséges you have here. The definition of the word elégséges will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofelégséges, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

elég +‎ -séges

Pronunciation

Noun

elégséges (plural elégségesek)

  1. sufficient (the lowest passing grade awarded for a class in Hungary's 5-point grade system, indicating that performance met the minimum criteria)

Usage notes

The 5-point grade system in Hungary:

  1. jeles (“excellent”) or ötös (“five”), like English A
  2. jó (“good”) or négyes (“four”), like English B
  3. közepes (“fair, satisfactory”) or hármas (“three”), like English C
  4. elégséges (“sufficient”) or kettes (“two”), like English D
  5. elégtelen (“insufficient”) or egyes (“one”), like English F

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative elégséges elégségesek
accusative elégségest elégségeseket
dative elégségesnek elégségeseknek
instrumental elégségessel elégségesekkel
causal-final elégségesért elégségesekért
translative elégségessé elégségesekké
terminative elégségesig elégségesekig
essive-formal elégségesként elégségesekként
essive-modal — —
inessive elégségesben elégségesekben
superessive elégségesen elégségeseken
adessive elégségesnél elégségeseknél
illative elégségesbe elégségesekbe
sublative elégségesre elégségesekre
allative elégségeshez elégségesekhez
elative elégségesből elégségesekből
delative elégségesről elégségesekről
ablative elégségestől elégségesektől
non-attributive
possessive - singular 		elégségesé elégségeseké
non-attributive
possessive - plural 		elégségeséi elégségesekéi
Possessive forms of elégséges
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. elégségesem elégségeseim
2nd person sing. elégségesed elégségeseid
3rd person sing. elégségese elégségesei
1st person plural elégségesünk elégségeseink
2nd person plural elégségesetek elégségeseitek
3rd person plural elégségesük elégségeseik

Adjective

elégséges (comparative elégségesebb, superlative legelégségesebb)

  1. sufficient, satisfactory, adequate

Declension

Inflection of elégséges
singular plural
nominative elégséges elégségesek
accusative elégségeset
elégségest 		elégségeseket
dative elégségesnek elégségeseknek
instrumental elégségessel elégségesekkel
causal-final elégségesért elégségesekért
translative elégségessé elégségesekké
terminative elégségesig elégségesekig
essive-formal elégségesként elégségesekként
essive-modal — —
inessive elégségesben elégségesekben
superessive elégségesen elégségeseken
adessive elégségesnél elégségeseknél
illative elégségesbe elégségesekbe
sublative elégségesre elégségesekre
allative elégségeshez elégségesekhez
elative elégségesből elégségesekből
delative elégségesről elégségesekről
ablative elégségestől elégségesektől
non-attributive
possessive - singular 		elégségesé elégségeseké
non-attributive
possessive - plural 		elégségeséi elégségesekéi

Further reading

  • elégséges in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elégséges in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
Wikious
Boobota
Sagapedia