előny (“advantage”) + -ös (adjective-forming suffix)
előnyös (comparative előnyösebb, superlative legelőnyösebb)
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | előnyös | előnyösek |
| accusative | előnyöset | előnyöseket |
| dative | előnyösnek | előnyöseknek |
| instrumental | előnyössel | előnyösekkel |
| causal-final | előnyösért | előnyösekért |
| translative | előnyössé | előnyösekké |
| terminative | előnyösig | előnyösekig |
| essive-formal | előnyösként | előnyösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | előnyösben | előnyösekben |
| superessive | előnyösön | előnyöseken |
| adessive | előnyösnél | előnyöseknél |
| illative | előnyösbe | előnyösekbe |
| sublative | előnyösre | előnyösekre |
| allative | előnyöshöz | előnyösekhez |
| elative | előnyösből | előnyösekből |
| delative | előnyösről | előnyösekről |
| ablative | előnyöstől | előnyösektől |
| non-attributive possessive - singular |
előnyösé | előnyöseké |
| non-attributive possessive - plural |
előnyöséi | előnyösekéi |