eres

eres

1. plural of ere

• EERs, Erse, REEs, Rees, SEER, SERE, rees, rese, seer, sere

• IPA^(key): (Central, Balearic)
• IPA^(key): (Valencia)
• Rhymes: -eɾes

eres

1. plural of era

eres

1. second-person singular imperfect indicative of ser
2. second-person singular imperfect indicative of ésser
3. (Valencia) second-person singular present/imperfect indicative of ser

   Synonym: ets

eres m pl

1. plural of er (“eagle”)

ér (“vein”) +‎ -es

• IPA^(key):
• Hyphenation: eres
• Rhymes: -ɛʃ

eres (comparative eresebb, superlative legeresebb)

1. veined (having veins or veinlike markings)

   eres kéz ― veined hand

• (adjectival derivatives of body parts) testes, agyas, ajakos, arcos, artériás, bajszos/bajuszos, béles/beles, bokás, bordás, bőrös, bundás, combos, csontos, csőrös, derekas, emlős, eres, farkas, fejes, fenekes, fogas, füles, gerinces, gyapjas, gyomros, hajas, hájas, hasas, hátas, homlokos, húsos, ideges, inas, izmos, karos, kebles, körmös, kezes, lábas/lábos, májas, melles, nyakas, nyálas, nyelves, orros, patás, pikkelyes, pocakos, pofás, porcos, ráncos, sarkos, szájas, szakállas, szárnyas, szarvas, szemölcsös, szemöldökös, szemes, szerves, szíves, szőrös, talpas, tenyeres, térdes, tollas, torkos, tüdős, ujjas, vállas, vénás, véres; (of plants) ágas, gyökeres, héjas, leveles, lombos, magos, száras, virágos

• eres in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• eres in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

ērēs

1. nominative/accusative/vocative plural of ēr

eres

1. Alternative form of ars (“anus; buttocks”)

eres (uncountable)

1. Alternative form of hereos (“lovesickness”)

eres

1. plural of ere (“ear”)

• Audio (Gascony):

  (file)

eres

1. (Gascony) they (feminine)

Borrowed from Old Church Slavonic ересь (eresĭ), from Ancient Greek αἵρεσις (haíresis). Doublet of erezie.

eres n (plural eresuri)

1. (dated) heresy
2. belief in supernatural forces, superstition

• IPA^(key): /ˈeɾes/
• Rhymes: -eɾes
• Syllabification: e‧res

From Latin eris (“you will be”), an exceptional relic of the Latin future tense. Supplanted "es", the original Latin verbal form, as it became indistinguishable from "est" (es in modern Spanish).

eres

1. second-person singular present indicative of ser; you are

eres f pl

1. plural of ere