esetlen (comparative esetlenebb, superlative legesetlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | esetlen | esetlenek |
accusative | esetlent | esetleneket |
dative | esetlennek | esetleneknek |
instrumental | esetlennel | esetlenekkel |
causal-final | esetlenért | esetlenekért |
translative | esetlenné | esetlenekké |
terminative | esetlenig | esetlenekig |
essive-formal | esetlenként | esetlenekként |
essive-modal | esetlenül | — |
inessive | esetlenben | esetlenekben |
superessive | esetlenen | esetleneken |
adessive | esetlennél | esetleneknél |
illative | esetlenbe | esetlenekbe |
sublative | esetlenre | esetlenekre |
allative | esetlenhez | esetlenekhez |
elative | esetlenből | esetlenekből |
delative | esetlenről | esetlenekről |
ablative | esetlentől | esetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
esetlené | esetleneké |
non-attributive possessive - plural |
esetlenéi | esetlenekéi |