fő (“main, primary”) + szerep (“role”)
főszerep (plural főszerepek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | főszerep | főszerepek |
accusative | főszerepet | főszerepeket |
dative | főszerepnek | főszerepeknek |
instrumental | főszereppel | főszerepekkel |
causal-final | főszerepért | főszerepekért |
translative | főszereppé | főszerepekké |
terminative | főszerepig | főszerepekig |
essive-formal | főszerepként | főszerepekként |
essive-modal | — | — |
inessive | főszerepben | főszerepekben |
superessive | főszerepen | főszerepeken |
adessive | főszerepnél | főszerepeknél |
illative | főszerepbe | főszerepekbe |
sublative | főszerepre | főszerepekre |
allative | főszerephez | főszerepekhez |
elative | főszerepből | főszerepekből |
delative | főszerepről | főszerepekről |
ablative | főszereptől | főszerepektől |
non-attributive possessive - singular |
főszerepé | főszerepeké |
non-attributive possessive - plural |
főszerepéi | főszerepekéi |
Possessive forms of főszerep | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | főszerepem | főszerepeim |
2nd person sing. | főszereped | főszerepeid |
3rd person sing. | főszerepe | főszerepei |
1st person plural | főszerepünk | főszerepeink |
2nd person plural | főszerepetek | főszerepeitek |
3rd person plural | főszerepük | főszerepeik |