First attested in 1527. From főz (“to cook”) + -elék (noun-forming suffix).[1]
főzelék (plural főzelékek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | főzelék | főzelékek |
accusative | főzeléket | főzelékeket |
dative | főzeléknek | főzelékeknek |
instrumental | főzelékkel | főzelékekkel |
causal-final | főzelékért | főzelékekért |
translative | főzelékké | főzelékekké |
terminative | főzelékig | főzelékekig |
essive-formal | főzelékként | főzelékekként |
essive-modal | — | — |
inessive | főzelékben | főzelékekben |
superessive | főzeléken | főzelékeken |
adessive | főzeléknél | főzelékeknél |
illative | főzelékbe | főzelékekbe |
sublative | főzelékre | főzelékekre |
allative | főzelékhez | főzelékekhez |
elative | főzelékből | főzelékekből |
delative | főzelékről | főzelékekről |
ablative | főzeléktől | főzelékektől |
non-attributive possessive - singular |
főzeléké | főzelékeké |
non-attributive possessive - plural |
főzelékéi | főzelékekéi |
Possessive forms of főzelék | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | főzelékem | főzelékeim |
2nd person sing. | főzeléked | főzelékeid |
3rd person sing. | főzeléke | főzelékei |
1st person plural | főzelékünk | főzelékeink |
2nd person plural | főzeléketek | főzelékeitek |
3rd person plural | főzelékük | főzelékeik |