From an earlier form of the verb fedd (“to reprimand”), fegy + -elem (noun-forming suffix).
fegyelem (plural fegyelmek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fegyelem | fegyelmek |
accusative | fegyelmet | fegyelmeket |
dative | fegyelemnek | fegyelmeknek |
instrumental | fegyelemmel | fegyelmekkel |
causal-final | fegyelemért | fegyelmekért |
translative | fegyelemmé | fegyelmekké |
terminative | fegyelemig | fegyelmekig |
essive-formal | fegyelemként | fegyelmekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fegyelemben | fegyelmekben |
superessive | fegyelmen | fegyelmeken |
adessive | fegyelemnél | fegyelmeknél |
illative | fegyelembe | fegyelmekbe |
sublative | fegyelemre | fegyelmekre |
allative | fegyelemhez | fegyelmekhez |
elative | fegyelemből | fegyelmekből |
delative | fegyelemről | fegyelmekről |
ablative | fegyelemtől | fegyelmektől |
non-attributive possessive - singular |
fegyelemé | fegyelmeké |
non-attributive possessive - plural |
fegyeleméi | fegyelmekéi |
Possessive forms of fegyelem | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fegyelmem | fegyelmeim |
2nd person sing. | fegyelmed | fegyelmeid |
3rd person sing. | fegyelme | fegyelmei |
1st person plural | fegyelmünk | fegyelmeink |
2nd person plural | fegyelmetek | fegyelmeitek |
3rd person plural | fegyelmük | fegyelmeik |