fegyver + -zet (noun-forming suffix)[1]
fegyverzet (usually uncountable, plural fegyverzetek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fegyverzet | fegyverzetek |
accusative | fegyverzetet | fegyverzeteket |
dative | fegyverzetnek | fegyverzeteknek |
instrumental | fegyverzettel | fegyverzetekkel |
causal-final | fegyverzetért | fegyverzetekért |
translative | fegyverzetté | fegyverzetekké |
terminative | fegyverzetig | fegyverzetekig |
essive-formal | fegyverzetként | fegyverzetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fegyverzetben | fegyverzetekben |
superessive | fegyverzeten | fegyverzeteken |
adessive | fegyverzetnél | fegyverzeteknél |
illative | fegyverzetbe | fegyverzetekbe |
sublative | fegyverzetre | fegyverzetekre |
allative | fegyverzethez | fegyverzetekhez |
elative | fegyverzetből | fegyverzetekből |
delative | fegyverzetről | fegyverzetekről |
ablative | fegyverzettől | fegyverzetektől |
non-attributive possessive - singular |
fegyverzeté | fegyverzeteké |
non-attributive possessive - plural |
fegyverzetéi | fegyverzetekéi |
Possessive forms of fegyverzet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fegyverzetem | fegyverzeteim |
2nd person sing. | fegyverzeted | fegyverzeteid |
3rd person sing. | fegyverzete | fegyverzetei |
1st person plural | fegyverzetünk | fegyverzeteink |
2nd person plural | fegyverzetetek | fegyverzeteitek |
3rd person plural | fegyverzetük | fegyverzeteik |