fej (“head”) + dísz (“decoration, ornament”)
fejdísz (plural fejdíszek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fejdísz | fejdíszek |
accusative | fejdíszt | fejdíszeket |
dative | fejdísznek | fejdíszeknek |
instrumental | fejdísszel | fejdíszekkel |
causal-final | fejdíszért | fejdíszekért |
translative | fejdísszé | fejdíszekké |
terminative | fejdíszig | fejdíszekig |
essive-formal | fejdíszként | fejdíszekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fejdíszben | fejdíszekben |
superessive | fejdíszen | fejdíszeken |
adessive | fejdísznél | fejdíszeknél |
illative | fejdíszbe | fejdíszekbe |
sublative | fejdíszre | fejdíszekre |
allative | fejdíszhez | fejdíszekhez |
elative | fejdíszből | fejdíszekből |
delative | fejdíszről | fejdíszekről |
ablative | fejdísztől | fejdíszektől |
non-attributive possessive - singular |
fejdíszé | fejdíszeké |
non-attributive possessive - plural |
fejdíszéi | fejdíszekéi |
Possessive forms of fejdísz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fejdíszem | fejdíszeim |
2nd person sing. | fejdíszed | fejdíszeid |
3rd person sing. | fejdísze | fejdíszei |
1st person plural | fejdíszünk | fejdíszeink |
2nd person plural | fejdíszetek | fejdíszeitek |
3rd person plural | fejdíszük | fejdíszeik |