fekvő (“lying”) + hely (“place”)
fekvőhely (plural fekvőhelyek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fekvőhely | fekvőhelyek |
accusative | fekvőhelyet | fekvőhelyeket |
dative | fekvőhelynek | fekvőhelyeknek |
instrumental | fekvőhellyel | fekvőhelyekkel |
causal-final | fekvőhelyért | fekvőhelyekért |
translative | fekvőhellyé | fekvőhelyekké |
terminative | fekvőhelyig | fekvőhelyekig |
essive-formal | fekvőhelyként | fekvőhelyekként |
essive-modal | fekvőhelyül | — |
inessive | fekvőhelyben | fekvőhelyekben |
superessive | fekvőhelyen | fekvőhelyeken |
adessive | fekvőhelynél | fekvőhelyeknél |
illative | fekvőhelybe | fekvőhelyekbe |
sublative | fekvőhelyre | fekvőhelyekre |
allative | fekvőhelyhez | fekvőhelyekhez |
elative | fekvőhelyből | fekvőhelyekből |
delative | fekvőhelyről | fekvőhelyekről |
ablative | fekvőhelytől | fekvőhelyektől |
non-attributive possessive - singular |
fekvőhelyé | fekvőhelyeké |
non-attributive possessive - plural |
fekvőhelyéi | fekvőhelyekéi |
Possessive forms of fekvőhely | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fekvőhelyem | fekvőhelyeim |
2nd person sing. | fekvőhelyed | fekvőhelyeid |
3rd person sing. | fekvőhelye | fekvőhelyei |
1st person plural | fekvőhelyünk | fekvőhelyeink |
2nd person plural | fekvőhelyetek | fekvőhelyeitek |
3rd person plural | fekvőhelyük | fekvőhelyeik |