felhatalmaz + -ás
felhatalmazás (countable and uncountable, plural felhatalmazások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | felhatalmazás | felhatalmazások |
accusative | felhatalmazást | felhatalmazásokat |
dative | felhatalmazásnak | felhatalmazásoknak |
instrumental | felhatalmazással | felhatalmazásokkal |
causal-final | felhatalmazásért | felhatalmazásokért |
translative | felhatalmazássá | felhatalmazásokká |
terminative | felhatalmazásig | felhatalmazásokig |
essive-formal | felhatalmazásként | felhatalmazásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | felhatalmazásban | felhatalmazásokban |
superessive | felhatalmazáson | felhatalmazásokon |
adessive | felhatalmazásnál | felhatalmazásoknál |
illative | felhatalmazásba | felhatalmazásokba |
sublative | felhatalmazásra | felhatalmazásokra |
allative | felhatalmazáshoz | felhatalmazásokhoz |
elative | felhatalmazásból | felhatalmazásokból |
delative | felhatalmazásról | felhatalmazásokról |
ablative | felhatalmazástól | felhatalmazásoktól |
non-attributive possessive - singular |
felhatalmazásé | felhatalmazásoké |
non-attributive possessive - plural |
felhatalmazáséi | felhatalmazásokéi |
Possessive forms of felhatalmazás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | felhatalmazásom | felhatalmazásaim |
2nd person sing. | felhatalmazásod | felhatalmazásaid |
3rd person sing. | felhatalmazása | felhatalmazásai |
1st person plural | felhatalmazásunk | felhatalmazásaink |
2nd person plural | felhatalmazásotok | felhatalmazásaitok |
3rd person plural | felhatalmazásuk | felhatalmazásaik |