felnőtt

Hello, you have come here looking for the meaning of the word felnőtt. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word felnőtt, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say felnőtt in singular and plural. Everything you need to know about the word felnőtt you have here. The definition of the word felnőtt will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition offelnőtt, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Alternative forms

Etymology

felnő (to grow up) +‎ -tt (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

Verb

felnőtt

  1. third-person singular indicative past indefinite of felnő

Participle

felnőtt

  1. past participle of felnő

Adjective

felnőtt (comparative felnőttebb, superlative legfelnőttebb)

  1. grown-up, adult

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől
non-attributive
possessive - singular
felnőtté felnőtteké
non-attributive
possessive - plural
felnőttéi felnőttekéi

Noun

felnőtt (plural felnőttek)

  1. adult, grownup
    Coordinate term: gyerek/gyermek

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative felnőtt felnőttek
accusative felnőttet felnőtteket
dative felnőttnek felnőtteknek
instrumental felnőttel felnőttekkel
causal-final felnőttért felnőttekért
translative felnőtté felnőttekké
terminative felnőttig felnőttekig
essive-formal felnőttként felnőttekként
essive-modal
inessive felnőttben felnőttekben
superessive felnőttön felnőtteken
adessive felnőttnél felnőtteknél
illative felnőttbe felnőttekbe
sublative felnőttre felnőttekre
allative felnőtthöz felnőttekhez
elative felnőttből felnőttekből
delative felnőttről felnőttekről
ablative felnőttől felnőttektől
non-attributive
possessive - singular
felnőtté felnőtteké
non-attributive
possessive - plural
felnőttéi felnőttekéi
Possessive forms of felnőtt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. felnőttem felnőttjeim
2nd person sing. felnőtted felnőttjeid
3rd person sing. felnőttje felnőttjei
1st person plural felnőttünk felnőttjeink
2nd person plural felnőttetek felnőttjeitek
3rd person plural felnőttjük felnőttjeik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • felnőtt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN