Comparative of felsőrendű (“belonging to a/the high class”), formally equivalent to felsőbb (“higher”) + rendű (“of order”).
felsőbbrendű (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | felsőbbrendű | felsőbbrendűek |
accusative | felsőbbrendűt | felsőbbrendűeket |
dative | felsőbbrendűnek | felsőbbrendűeknek |
instrumental | felsőbbrendűvel | felsőbbrendűekkel |
causal-final | felsőbbrendűért | felsőbbrendűekért |
translative | felsőbbrendűvé | felsőbbrendűekké |
terminative | felsőbbrendűig | felsőbbrendűekig |
essive-formal | felsőbbrendűként | felsőbbrendűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | felsőbbrendűben | felsőbbrendűekben |
superessive | felsőbbrendűn | felsőbbrendűeken |
adessive | felsőbbrendűnél | felsőbbrendűeknél |
illative | felsőbbrendűbe | felsőbbrendűekbe |
sublative | felsőbbrendűre | felsőbbrendűekre |
allative | felsőbbrendűhöz | felsőbbrendűekhez |
elative | felsőbbrendűből | felsőbbrendűekből |
delative | felsőbbrendűről | felsőbbrendűekről |
ablative | felsőbbrendűtől | felsőbbrendűektől |
non-attributive possessive - singular |
felsőbbrendűé | felsőbbrendűeké |
non-attributive possessive - plural |
felsőbbrendűéi | felsőbbrendűekéi |