fel- + tétel, calque of Latin propositio, propositium.[1][2]
feltétel (plural feltételek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | feltétel | feltételek |
accusative | feltételt | feltételeket |
dative | feltételnek | feltételeknek |
instrumental | feltétellel | feltételekkel |
causal-final | feltételért | feltételekért |
translative | feltétellé | feltételekké |
terminative | feltételig | feltételekig |
essive-formal | feltételként | feltételekként |
essive-modal | feltételül | — |
inessive | feltételben | feltételekben |
superessive | feltételen | feltételeken |
adessive | feltételnél | feltételeknél |
illative | feltételbe | feltételekbe |
sublative | feltételre | feltételekre |
allative | feltételhez | feltételekhez |
elative | feltételből | feltételekből |
delative | feltételről | feltételekről |
ablative | feltételtől | feltételektől |
non-attributive possessive - singular |
feltételé | feltételeké |
non-attributive possessive - plural |
feltételéi | feltételekéi |
Possessive forms of feltétel | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | feltételem | feltételeim |
2nd person sing. | feltételed | feltételeid |
3rd person sing. | feltétele | feltételei |
1st person plural | feltételünk | feltételeink |
2nd person plural | feltételetek | feltételeitek |
3rd person plural | feltételük | feltételeik |