fenék (“bottom”) + -etlen (“-less, without”)
feneketlen (not generally comparable, comparative feneketlenebb, superlative legfeneketlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | feneketlen | feneketlenek |
accusative | feneketlent | feneketleneket |
dative | feneketlennek | feneketleneknek |
instrumental | feneketlennel | feneketlenekkel |
causal-final | feneketlenért | feneketlenekért |
translative | feneketlenné | feneketlenekké |
terminative | feneketlenig | feneketlenekig |
essive-formal | feneketlenként | feneketlenekként |
essive-modal | feneketlenül | — |
inessive | feneketlenben | feneketlenekben |
superessive | feneketlenen | feneketleneken |
adessive | feneketlennél | feneketleneknél |
illative | feneketlenbe | feneketlenekbe |
sublative | feneketlenre | feneketlenekre |
allative | feneketlenhez | feneketlenekhez |
elative | feneketlenből | feneketlenekből |
delative | feneketlenről | feneketlenekről |
ablative | feneketlentől | feneketlenektől |
non-attributive possessive - singular |
feneketlené | feneketleneké |
non-attributive possessive - plural |
feneketlenéi | feneketlenekéi |