fog (“tooth”) + -ászat (noun-forming suffix)
fogászat (plural fogászatok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fogászat | fogászatok |
accusative | fogászatot | fogászatokat |
dative | fogászatnak | fogászatoknak |
instrumental | fogászattal | fogászatokkal |
causal-final | fogászatért | fogászatokért |
translative | fogászattá | fogászatokká |
terminative | fogászatig | fogászatokig |
essive-formal | fogászatként | fogászatokként |
essive-modal | — | — |
inessive | fogászatban | fogászatokban |
superessive | fogászaton | fogászatokon |
adessive | fogászatnál | fogászatoknál |
illative | fogászatba | fogászatokba |
sublative | fogászatra | fogászatokra |
allative | fogászathoz | fogászatokhoz |
elative | fogászatból | fogászatokból |
delative | fogászatról | fogászatokról |
ablative | fogászattól | fogászatoktól |
non-attributive possessive - singular |
fogászaté | fogászatoké |
non-attributive possessive - plural |
fogászatéi | fogászatokéi |
Possessive forms of fogászat | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fogászatom | fogászataim |
2nd person sing. | fogászatod | fogászataid |
3rd person sing. | fogászata | fogászatai |
1st person plural | fogászatunk | fogászataink |
2nd person plural | fogászatotok | fogászataitok |
3rd person plural | fogászatuk | fogászataik |