gégefedő

Hungarian

gége (“larynx”) +‎ fedő (“cover, lid”), from fed (“to cover”) + -ő (“present participle suffix”)

gégefedő (plural gégefedők)

(anatomy) epiglottis (a cartilaginous organ in the throat of terrestrial vertebrates covering the glottis when swallowing to prevent food and liquid from entering the trachea)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	gégefedő	gégefedők
accusative	gégefedőt	gégefedőket
dative	gégefedőnek	gégefedőknek
instrumental	gégefedővel	gégefedőkkel
causal-final	gégefedőért	gégefedőkért
translative	gégefedővé	gégefedőkké
terminative	gégefedőig	gégefedőkig
essive-formal	gégefedőként	gégefedőkként
essive-modal	—	—
inessive	gégefedőben	gégefedőkben
superessive	gégefedőn	gégefedőkön
adessive	gégefedőnél	gégefedőknél
illative	gégefedőbe	gégefedőkbe
sublative	gégefedőre	gégefedőkre
allative	gégefedőhöz	gégefedőkhöz
elative	gégefedőből	gégefedőkből
delative	gégefedőről	gégefedőkről
ablative	gégefedőtől	gégefedőktől
non-attributive possessive – singular	gégefedőé	gégefedőké
non-attributive possessive – plural	gégefedőéi	gégefedőkéi