From scientific Latin gnosticismus, from Ancient Greek γνωστικός (gnōstikós, “of or for knowing, cognitive”).[1] With -izmus ending.
gnoszticizmus (plural gnoszticizmusok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gnoszticizmus | gnoszticizmusok |
accusative | gnoszticizmust | gnoszticizmusokat |
dative | gnoszticizmusnak | gnoszticizmusoknak |
instrumental | gnoszticizmussal | gnoszticizmusokkal |
causal-final | gnoszticizmusért | gnoszticizmusokért |
translative | gnoszticizmussá | gnoszticizmusokká |
terminative | gnoszticizmusig | gnoszticizmusokig |
essive-formal | gnoszticizmusként | gnoszticizmusokként |
essive-modal | — | — |
inessive | gnoszticizmusban | gnoszticizmusokban |
superessive | gnoszticizmuson | gnoszticizmusokon |
adessive | gnoszticizmusnál | gnoszticizmusoknál |
illative | gnoszticizmusba | gnoszticizmusokba |
sublative | gnoszticizmusra | gnoszticizmusokra |
allative | gnoszticizmushoz | gnoszticizmusokhoz |
elative | gnoszticizmusból | gnoszticizmusokból |
delative | gnoszticizmusról | gnoszticizmusokról |
ablative | gnoszticizmustól | gnoszticizmusoktól |
non-attributive possessive - singular |
gnoszticizmusé | gnoszticizmusoké |
non-attributive possessive - plural |
gnoszticizmuséi | gnoszticizmusokéi |
Possessive forms of gnoszticizmus | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | gnoszticizmusom | gnoszticizmusaim |
2nd person sing. | gnoszticizmusod | gnoszticizmusaid |
3rd person sing. | gnoszticizmusa | gnoszticizmusai |
1st person plural | gnoszticizmusunk | gnoszticizmusaink |
2nd person plural | gnoszticizmusotok | gnoszticizmusaitok |
3rd person plural | gnoszticizmusuk | gnoszticizmusaik |