győzelem (“victory”) + -es (adjective-forming suffix)
győzelmes (comparative győzelmesebb, superlative leggyőzelmesebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | győzelmes | győzelmesek |
accusative | győzelmeset | győzelmeseket |
dative | győzelmesnek | győzelmeseknek |
instrumental | győzelmessel | győzelmesekkel |
causal-final | győzelmesért | győzelmesekért |
translative | győzelmessé | győzelmesekké |
terminative | győzelmesig | győzelmesekig |
essive-formal | győzelmesként | győzelmesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | győzelmesben | győzelmesekben |
superessive | győzelmesen | győzelmeseken |
adessive | győzelmesnél | győzelmeseknél |
illative | győzelmesbe | győzelmesekbe |
sublative | győzelmesre | győzelmesekre |
allative | győzelmeshez | győzelmesekhez |
elative | győzelmesből | győzelmesekből |
delative | győzelmesről | győzelmesekről |
ablative | győzelmestől | győzelmesektől |
non-attributive possessive - singular |
győzelmesé | győzelmeseké |
non-attributive possessive - plural |
győzelmeséi | győzelmesekéi |