gyerek (“child”) + -es (adjective-forming suffix)
gyerekes (comparative gyerekesebb, superlative leggyerekesebb)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | gyerekes | gyerekesek |
accusative | gyerekeset gyerekest |
gyerekeseket |
dative | gyerekesnek | gyerekeseknek |
instrumental | gyerekessel | gyerekesekkel |
causal-final | gyerekesért | gyerekesekért |
translative | gyerekessé | gyerekesekké |
terminative | gyerekesig | gyerekesekig |
essive-formal | gyerekesként | gyerekesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | gyerekesben | gyerekesekben |
superessive | gyerekesen | gyerekeseken |
adessive | gyerekesnél | gyerekeseknél |
illative | gyerekesbe | gyerekesekbe |
sublative | gyerekesre | gyerekesekre |
allative | gyerekeshez | gyerekesekhez |
elative | gyerekesből | gyerekesekből |
delative | gyerekesről | gyerekesekről |
ablative | gyerekestől | gyerekesektől |
non-attributive possessive – singular |
gyerekesé | gyerekeseké |
non-attributive possessive – plural |
gyerekeséi | gyerekesekéi |