gyermek (“child”) + ülés (“seat”)
gyermekülés (plural gyermekülések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gyermekülés | gyermekülések |
accusative | gyermekülést | gyermeküléseket |
dative | gyermekülésnek | gyermeküléseknek |
instrumental | gyermeküléssel | gyermekülésekkel |
causal-final | gyermekülésért | gyermekülésekért |
translative | gyermeküléssé | gyermekülésekké |
terminative | gyermekülésig | gyermekülésekig |
essive-formal | gyermekülésként | gyermekülésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | gyermekülésben | gyermekülésekben |
superessive | gyermekülésen | gyermeküléseken |
adessive | gyermekülésnél | gyermeküléseknél |
illative | gyermekülésbe | gyermekülésekbe |
sublative | gyermekülésre | gyermekülésekre |
allative | gyermeküléshez | gyermekülésekhez |
elative | gyermekülésből | gyermekülésekből |
delative | gyermekülésről | gyermekülésekről |
ablative | gyermeküléstől | gyermekülésektől |
non-attributive possessive - singular |
gyermekülésé | gyermeküléseké |
non-attributive possessive - plural |
gyermeküléséi | gyermekülésekéi |
Possessive forms of gyermekülés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | gyermekülésem | gyermeküléseim |
2nd person sing. | gyermekülésed | gyermeküléseid |
3rd person sing. | gyermekülése | gyermekülései |
1st person plural | gyermekülésünk | gyermeküléseink |
2nd person plural | gyermekülésetek | gyermeküléseitek |
3rd person plural | gyermekülésük | gyermeküléseik |