From gyors (“fast”) + vonat (“train”).
gyorsvonat (plural gyorsvonatok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gyorsvonat | gyorsvonatok |
accusative | gyorsvonatot | gyorsvonatokat |
dative | gyorsvonatnak | gyorsvonatoknak |
instrumental | gyorsvonattal | gyorsvonatokkal |
causal-final | gyorsvonatért | gyorsvonatokért |
translative | gyorsvonattá | gyorsvonatokká |
terminative | gyorsvonatig | gyorsvonatokig |
essive-formal | gyorsvonatként | gyorsvonatokként |
essive-modal | — | — |
inessive | gyorsvonatban | gyorsvonatokban |
superessive | gyorsvonaton | gyorsvonatokon |
adessive | gyorsvonatnál | gyorsvonatoknál |
illative | gyorsvonatba | gyorsvonatokba |
sublative | gyorsvonatra | gyorsvonatokra |
allative | gyorsvonathoz | gyorsvonatokhoz |
elative | gyorsvonatból | gyorsvonatokból |
delative | gyorsvonatról | gyorsvonatokról |
ablative | gyorsvonattól | gyorsvonatoktól |
non-attributive possessive - singular |
gyorsvonaté | gyorsvonatoké |
non-attributive possessive - plural |
gyorsvonatéi | gyorsvonatokéi |
Possessive forms of gyorsvonat | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | gyorsvonatom | gyorsvonataim |
2nd person sing. | gyorsvonatod | gyorsvonataid |
3rd person sing. | gyorsvonata | gyorsvonatai |
1st person plural | gyorsvonatunk | gyorsvonataink |
2nd person plural | gyorsvonatotok | gyorsvonataitok |
3rd person plural | gyorsvonatuk | gyorsvonataik |