From hall (“to hear”) + -ható (“-ible”, adjective-forming suffix).
hallható (comparative hallhatóbb, superlative leghallhatóbb)
| Inflection of hallható | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hallható | hallhatók hallhatóak |
| accusative | hallhatót | hallhatókat hallhatóakat |
| dative | hallhatónak | hallhatóknak hallhatóaknak |
| instrumental | hallhatóval | hallhatókkal hallhatóakkal |
| causal-final | hallhatóért | hallhatókért hallhatóakért |
| translative | hallhatóvá | hallhatókká hallhatóakká |
| terminative | hallhatóig | hallhatókig hallhatóakig |
| essive-formal | hallhatóként | hallhatókként hallhatóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hallhatóban | hallhatókban hallhatóakban |
| superessive | hallhatón | hallhatókon hallhatóakon |
| adessive | hallhatónál | hallhatóknál hallhatóaknál |
| illative | hallhatóba | hallhatókba hallhatóakba |
| sublative | hallhatóra | hallhatókra hallhatóakra |
| allative | hallhatóhoz | hallhatókhoz hallhatóakhoz |
| elative | hallhatóból | hallhatókból hallhatóakból |
| delative | hallhatóról | hallhatókról hallhatóakról |
| ablative | hallhatótól | hallhatóktól hallhatóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
hallhatóé | hallhatóké hallhatóaké |
| non-attributive possessive - plural |
hallhatóéi | hallhatókéi hallhatóakéi |