harcos

Hungarian

harc +‎ -os

harcos (comparative harcosabb, superlative legharcosabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	harcos	harcosak
accusative	harcosat	harcosakat
dative	harcosnak	harcosaknak
instrumental	harcossal	harcosakkal
causal-final	harcosért	harcosakért
translative	harcossá	harcosakká
terminative	harcosig	harcosakig
essive-formal	harcosként	harcosakként
essive-modal	—	—
inessive	harcosban	harcosakban
superessive	harcoson	harcosakon
adessive	harcosnál	harcosaknál
illative	harcosba	harcosakba
sublative	harcosra	harcosakra
allative	harcoshoz	harcosakhoz
elative	harcosból	harcosakból
delative	harcosról	harcosakról
ablative	harcostól	harcosaktól
non-attributive possessive - singular	harcosé	harcosaké
non-attributive possessive - plural	harcoséi	harcosakéi

harcos (plural harcosok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	harcos	harcosok
accusative	harcost	harcosokat
dative	harcosnak	harcosoknak
instrumental	harcossal	harcosokkal
causal-final	harcosért	harcosokért
translative	harcossá	harcosokká
terminative	harcosig	harcosokig
essive-formal	harcosként	harcosokként
essive-modal	—	—
inessive	harcosban	harcosokban
superessive	harcoson	harcosokon
adessive	harcosnál	harcosoknál
illative	harcosba	harcosokba
sublative	harcosra	harcosokra
allative	harcoshoz	harcosokhoz
elative	harcosból	harcosokból
delative	harcosról	harcosokról
ablative	harcostól	harcosoktól
non-attributive possessive - singular	harcosé	harcosoké
non-attributive possessive - plural	harcoséi	harcosokéi

Compound words