határ (“border”) + őr (“guard”)
határőr (plural határőrök)
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | határőr | határőrök |
accusative | határőrt | határőröket |
dative | határőrnek | határőröknek |
instrumental | határőrrel | határőrökkel |
causal-final | határőrért | határőrökért |
translative | határőrré | határőrökké |
terminative | határőrig | határőrökig |
essive-formal | határőrként | határőrökként |
essive-modal | — | — |
inessive | határőrben | határőrökben |
superessive | határőrön | határőrökön |
adessive | határőrnél | határőröknél |
illative | határőrbe | határőrökbe |
sublative | határőrre | határőrökre |
allative | határőrhöz | határőrökhöz |
elative | határőrből | határőrökből |
delative | határőrről | határőrökről |
ablative | határőrtől | határőröktől |
non-attributive possessive - singular |
határőré | határőröké |
non-attributive possessive - plural |
határőréi | határőrökéi |
Possessive forms of határőr | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | határőröm | határőreim |
2nd person sing. | határőröd | határőreid |
3rd person sing. | határőre | határőrei |
1st person plural | határőrünk | határőreink |
2nd person plural | határőrötök | határőreitek |
3rd person plural | határőrük | határőreik |