From határoz (“to decide”) + -at (noun-forming suffix).
határozat (plural határozatok)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | határozat | határozatok |
| accusative | határozatot | határozatokat |
| dative | határozatnak | határozatoknak |
| instrumental | határozattal | határozatokkal |
| causal-final | határozatért | határozatokért |
| translative | határozattá | határozatokká |
| terminative | határozatig | határozatokig |
| essive-formal | határozatként | határozatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | határozatban | határozatokban |
| superessive | határozaton | határozatokon |
| adessive | határozatnál | határozatoknál |
| illative | határozatba | határozatokba |
| sublative | határozatra | határozatokra |
| allative | határozathoz | határozatokhoz |
| elative | határozatból | határozatokból |
| delative | határozatról | határozatokról |
| ablative | határozattól | határozatoktól |
| non-attributive possessive - singular |
határozaté | határozatoké |
| non-attributive possessive - plural |
határozatéi | határozatokéi |
| Possessive forms of határozat | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | határozatom | határozataim |
| 2nd person sing. | határozatod | határozataid |
| 3rd person sing. | határozata | határozatai |
| 1st person plural | határozatunk | határozataink |
| 2nd person plural | határozatotok | határozataitok |
| 3rd person plural | határozatuk | határozataik |