herceg (“prince”) + nő (“woman”)
hercegnő (plural hercegnők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hercegnő | hercegnők |
accusative | hercegnőt | hercegnőket |
dative | hercegnőnek | hercegnőknek |
instrumental | hercegnővel | hercegnőkkel |
causal-final | hercegnőért | hercegnőkért |
translative | hercegnővé | hercegnőkké |
terminative | hercegnőig | hercegnőkig |
essive-formal | hercegnőként | hercegnőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | hercegnőben | hercegnőkben |
superessive | hercegnőn | hercegnőkön |
adessive | hercegnőnél | hercegnőknél |
illative | hercegnőbe | hercegnőkbe |
sublative | hercegnőre | hercegnőkre |
allative | hercegnőhöz | hercegnőkhöz |
elative | hercegnőből | hercegnőkből |
delative | hercegnőről | hercegnőkről |
ablative | hercegnőtől | hercegnőktől |
non-attributive possessive - singular |
hercegnőé | hercegnőké |
non-attributive possessive - plural |
hercegnőéi | hercegnőkéi |
Possessive forms of hercegnő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hercegnőm | hercegnőim |
2nd person sing. | hercegnőd | hercegnőid |
3rd person sing. | hercegnője | hercegnői |
1st person plural | hercegnőnk | hercegnőink |
2nd person plural | hercegnőtök | hercegnőitek |
3rd person plural | hercegnőjük | hercegnőik |